Kövess minket Facebookon.
Az introvertált embereket sokszor beskatulyázzák vagy furcsának találják extrovertált társaik. Ők nem furcsák, csak mások. Más dolgok töltik fel őket, és más dolgok húzzák le az energiaszintjüket. Van néhány szembetűnő különbség azonban introvertált és extrovertált között, amit jobb időben megérteni.
olvass tovább
Czene Alexandra
Hajlamos vagyok rágódni múltbeli dolgokon, annak ellenére, hogy tudom, kárt okozok vele magamnak. Ezt tapasztalom a környezetemben élők közül is pár emberen. Pedig mennyivel könnyebb lenne, ha ezeket szimplán elengednénk.
olvass továbbAz idősebb emberektől gyakran halljuk azt, hogy élvezzük ki a fiatalságunkat. Milyen igaz, ugyanakkor az is igaz, hogy minden életkornak megvan a sajátos szépsége. Miért félnek sokan mégis a felnőtté válás folyamatától?
olvass továbbA legtöbb probléma gyökere még mindig a túlgondolás. Ez teszi a dolgokat a kelleténél is bonyolultabbá, Ha nem tudod abbahagyni ezt a mérgező tulajdonságot, akkor sokkal többet ártasz magadnak, mint azt gondolnád. Hiszen senki sem tud felszabadult lenni, ha rabságban él a saját fejében.
olvass tovább
Kántor István
Olyan világban élünk, ahol a félreértelmezett szabadság önkéntes függőségek garmadáját termelte ki magának, és szószólói önmaguk által felcsatolt bilincsekben vergődnek.
olvass továbbMásokat lenyűgözni -és elérni, hogy megjegyezzenek minket- nem egyszerű. Azonban egy kis odafigyeléssel és pár apró trükk bevetésével elérhetjük, hogy vonzónak és megnyerőnek találjanak minket, vagy legalábbis felkeltsük az érdeklődésüket. Ha szeretnéd, hogy mások jobban figyeljenek rád, akkor próbáld ki mindazt, amit az alábbiakban javaslunk!
olvass továbbSokunknak a múltbeli csalódások miatt olyan túlbiztosított védőrendszere van, hogy ember legyen a talpán, aki képes azon átverekedni magát. Persze érthető, ha kihagynád az újabb csalódásokat, ám sajnos, ha túl magasra emeled a falaidat, azzal egyúttal a boldogságot is kizárod.
olvass továbbHiszünk-e abban, hogy a kezünkbe vehetjük az életünk irányítását, mert sok minden rajtunk, a mi választásainkon múlik? Vagy úgy véljük, hogy a körülményeknek, a környezetünknek, a múltunknak, a felmenőinktől hozott mintáknak kiszolgáltatottan, óhatatlanul be kell járnunk egy utat? Képesek vagyunk-e hosszú távon is kitartani a döntéseink mellett, akár külső elvárások ellenében, ha azok más irányba sodornának, mint amerre menni szeretnénk? Van-e elegendő autonómiánk? És, ha most még nincs, mit tehetünk azért, hogy megnövekedjen a belső (s vele együtt a külső) szabadságunk?
olvass tovább
Dr, Váradi Éva
Naponta kapom a kérdést, hogy vajon mi számít minek? Naponta olvasok cikkeket, ahol a szenvedő nő az "erős nő, mert ő ezt is kibírja" (ez csak egy driver, egy coach tud Neked segíteni), és naponta olvasok olyat is, hogy "miért nem kell az erős nő senkinek" (ezek pedig szégyelljék magukat, amiért arra használják a tollat, hogy hiedelmeket ültetnek el emberek fejében).
olvass továbbMinden kornak megvannak a maga ideáljai, és így a társadalom által felállított elvárások is azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene öltözködnünk, milyen legyen a stílusunk vagy éppen az ideális testsúlyunk. Természetesen ezeknek a kritériumoknak megfelelni szinte lehetetlen (és lássuk be, hogy fölösleges is), azonban akkor jön csak a neheze, amikor ehhez igazítjuk a saját elvárásainkat is, ráadásul magunkkal szemben.
olvass továbbAzt érzed, hogy megrekedtél az életeddel, és folyton csak a visszapillantótükörbe pislogsz, ahelyett, hogy előre néznél? Nem akarjuk lelőni a poént, de lehet, hogy pont te vagy az, aki becsukja a szemét az élet szép pillanatai előtt.
olvass továbbMa hivatalosan is beléptünk az első őszi hónapba. Nem tudjuk ki, hogy van vele, de mi úgy gondoljuk, hogy az őszben van valami megfoghatatlan szépség. Sokszor kicsit melankolikusan állunk ehhez az évszakhoz, holott tele van apró örömökkel.
olvass továbbNem véletlenül ütközünk mostanában olyan gyakran az empatikus jelzőbe. Bár sokan borongósan látják a jövőt, szerencsére úgy tűnik, hogy egyre többen természetesen kapcsolódnak azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek empatikus képességeikre. Egy új kutatás pedig hihetetlen dologra világít rá.
olvass tovább
Támcsu Anikó
Azt mondják, a remény hal meg utoljára. Na, persze. Meg tud az halni sokkal hamarabb. Ha csak egy kis időre is, de holtan heverhet az ölünkben és akkor nézhetünk, hogy mi jön ezután. A nagy semmi. Vagyis először, tényleg az van, egy nagy semmi. Aztán meg a: Na, és? Végül a remény aprócska holttestét berakod egy inkubátorba, kiveszed a jégkrémet a hűtőből, kis falatokban kanalazod. Lesed az óramutató kattogását. Már nem is idegesít. Szép csendben várod, hogy a remény újra életre keljen, majd az első szívdobbanása újra beindítsa a test működését és az inkubátor csipogni kezdjen.
olvass tovább
Támcsu Anikó
Miért pont hatvan és fél? Mondhattam volna százötvenhét egész hármat is, mert ha akadályozni akarjuk magunkat, az megy a legkönnyebben. Bármennyi számú kifogást tudunk találni arra, hogy miért ne kezdjük még el a kreatív működést.
olvass továbbHa szerencséd van, akkor jó kapcsolatod lesz az anyósoddal. De sajnos nincs mindig ekkora szerencséd. Tudjuk, hogy a szülők a legjobbat szeretnék a gyereküknek, és ebbe a párválasztás is beletartozik, de ha a párod édesanyja folyamatosan beavatkozik a családi életetekbe, vagy folyton azt mondja neked, hogy semmi sem elég jó, amit csinálsz, akkor lehet, hogy rosszul jártál és kifogtál egy nárcisztikus anyóst.
olvass továbbAz asztrológiában egyes állatövi jegyek szinte tökéletesen illenek egymáshoz, míg mások kevésbé kompatibilisek vagy akár teljesen összeférhetetlennek. Na de mi a helyzet azokkal a párokkal, akik között bár ég a szenvedély, mégis egymás idegeire mennek?
olvass tovább
Támcsu Anikó
Harminc évesen energetikai stresszoldó kezelésre kellett mennem, hogy ez a mondat elérje a tudatom. Először persze jól pofon vágjon, hogy levegyem a fejhallgatóm és meg is halljam, amiért mások már térden állva könyörögnek. Tanácsolhat bárki bármit, akár mindennap elhangozhat ugyanaz a mondat, de amíg nem a megfelelő pillanatban hallja az ember, egyszerűen képes és elmegy a füle mellett. Fel sem fogja, hogy neki szánják ezeket a korszakalkotó gondolatokat. Mert valószínűleg abban a pillanatban még nincs rá szüksége. Így működik a világ körforgása. A lelki fejlődésünk.
olvass továbbSoha nem szabadna bűntudatot éreznünk, hogy úgy cselekszünk, ahogyan nekünk a legjobb. Sajnos sokszor alárendeljük magunkat emberi kapcsolatainkban és emiatt önmagunkról is kicsit lemondunk. Holott nagyon fontos tudni azt, hogy a prioritási listánk elején magunknak kell szerepelni. Nem beszélve arról, hogy az az emberi kapcsolat közel sem nevezhető jónak, ahol azért szeretnek minket, mert mindig az ő kedvükben járunk.
olvass továbbRáadásul a kutatási eredmények alapján tíz ember közül hét elégedetlen akkor is, ha a dolgai úgy alakultak, ahogy azt előzetesen szerette volna. Hogyan lehetséges ez? A képlet egyszerű: a legtöbb embernél a szabadon meghozott, jó döntése nyomán is viszonylag hamar megnő a veszteségtudat. Mert hiába veszi feleségül Dezső a számára tökéletes nőt, hát mégiscsak le kell mondania cserébe a másik három és fél milliárdnyi nőről - az meg azért, lássuk be, mégsem csekélység.
olvass tovább
